2017. aug 09.

Mit tennél ha a meleg férjed szeretője irányítaná az országodat? - Franciaországi Izabella

írta: andeeles
Mit tennél ha a meleg férjed szeretője irányítaná az országodat?  - Franciaországi Izabella

A hihetetlen szépségű, éles eszű és kitűnő diplomáciai érzékkel rendelkező királynőt már életében is Franciaország nőstényfarkasaként emlegették. Évekig tűrte férje homoszexualitását, végül kihasználva a hirtelen támadt lehetőséget szeretője segítségével magához ragadta a hatalmat és fiát tette Anglia új uralkodójává.

izabella_1.jpg

Izabella 1292-ben született, IV. (Szép) Fülöp és Navarrai Johanna, Európa egyik leghatalmasabb uralkodó párjának gyermekeként. Már kiskorában is az angol uralkodó fiának szánták, elkerülendő a király franciaországi birtokaiból származó konfliktusok kiéleződését.

Mire a házasság feltételeiről sikerült megegyezni, I. Edward meghalt, így fia II. Edward követte trónon, az akkor 12 éves Izabella hivatalosan is az Angol király jegyese lett. Négy évvel késöbb, 1308-ban házasodtak össze. A krónikások Izabellát "szépek szépének" férje pedig "gyönyörű Izabellának" nevezte.

Az első szerető, Gaveston felemelkedése és bukása

Edward magas, kisportolt férfi volt, szőke göndör fürtjei és kellemes megjelenése okán hihetnénk, hogy sok udvarbéli hölgy igyekezett elnyerni a király kegyeit. Edward figyelmét viszont kizárólag csak gyermekkori jóbarátja, Piers Gaveston kötötte le. Gaveston olyan erős hatással volt a fiatal Edwardra, hogy apja száműzte az udvarból. I. Edward halála után visszatért és az új uralkodó legfőbb bizalmasa lett. Grófi címet, pénzt, birtokokat kapott ajándékba. Mikor Edward Franciaországba utazott kegyencét tette meg régensnek, valamint unokahúgát is hozzá adta feleségül.

Izabella is látta Gaveston férjére gyakorolt hatását, így ő is próbált vele jó kapcsolatot kialakítani. A férfi kivételesen öntelt és nagyképű volt. Sértegette és gúnynevekkel illette a főurakat, akik számüzetését követelték a királytól. Csillapítandó az urak haragját, Edward végül Skóciába küldte kegyencét, de alig egy év után vissza is hívta az udvarba.

Nem volt ritka, hogy az uralkodó egy-egy személyt vagy családot kiemelten támogatott, de mindig figyelt arra, hogy az illetők ne jussanak túl nagy befolyáshoz. Idővel elfordult tőlük vagy másokat is kegyeibe fogadott, ezzel éreztetve, hogy urak jóléte és előmenetele kizárólag a király akaratától függ. Az uralkodás művészetének egyik alapja, hogy a lehető legtöbb udvari frakció támogatását megszerezd anélkül, hogy bármelyiket is a többi fölé emelnéd. Sajnos Edward nem volt jó uralkodó. Nem értett a diplomáciához, a hadvezetéshez. Nem különösebben érdekelte más mint Gaveston társasága.

A helyzet végül odáig fajult, hogy 1310-ben a nemesek egy csoportja szövetségbe tömörült, a királyi hatalom korlátozását, reformokat és Gaveston végleges eltávolítását követelték. A polgárháborús állapotok közepette Gaveston Scarborough várába menekült, a várat ostrom alá vették, így megadta magát. A főurak halálra ítélték és 1312-ben előbb leszúrták majd lefejezték.

inspection_of_gaveston_s_head_by_the_earls_of_lancaster_hereford_and_arundel.jpg

Gaveston fejének átadása a felkelés vezetőinek. Lancester, Hereford, Arundel earljeinek. James William Edmund rajza, 1864.

A kegyenc bukásával a bárók hatalma egyre növekedett, míg Edwardé folyamatosan csökkent. 1312-ben Franciaországba küldi Izabellát, hogy támogatást kérjen bátyjától a francia királytól. Eközben ő egy skótok elleni hadjárattal próbálta visszaállítani tekintélyét. Képességeit jól példázza, hogy a középkori Anglia egyik legnagyobb seregével, kétszeres túlerővel is vereséget szenvedett.

A skótok újabb győzelmet arattak, már egész Észak-Angliát fenyegették. A háborús kudarcok eredményeként romlott a termés, éhínség és egyre növő feszültség lett úrrá az országon. Edward báb lett a főurak kezében, akik szintén nem voltak képesek hatékonyan kormányozni.

A második szerető Hugh Despenser

A király állítólag lovászokkal, teherhordókkal, csavargókkal létesített rövid kapcsolatokat, mígnem megtalálta Gaveston utódját, a Despenserek (apa és fia) személyében. Anyagi és katonai támogatásuk segítségével Edward győzelmet aratott a főurak felett. 25 nemest végeztetett ki, így megbosszulta szeretője halálát, és az urak lázadását is. A Despenserek hasonlóan mohók és önteltek voltak, mint Gaveston. Tetemes mennyiségű pénzt és számos birtokot harácsoltak össze, mivel király szó nélkül teljesítette minden kívánságukat. 

Izabella idáig nagyjából csendben tűrte az eseményeket. Apjának írt olykor panaszos leveleket, melyben megemlíti, hogy a király hanyagolja őt. Gaveston halála után nem akart a főurak játszmáinak részese lenni, inkább kivárt. Teljesítette kötelességét, 4 gyermeket is szült az elmúlt években. Két fiút és két leányt. Számos pletyka keringett, miszerint Edward szeretői segítségével addig izgatta magát míg képes volt felesége ágyában is teljesíteni.

II. Edward valóban homoszexuális volt?

A mai történészek szerint nincs rá elegendő bizonyíték, hogy akár meleg, akár biszexuális lett volna. A Westminster-krónika már hűtlenséggel vádolta Edwardot, hogy „Gaveston kedvéért elhanyagolja szépséges feleségét”, a később íródott Meaux-krónika azonban már egyenesen szodómiát emlegetett, Christopher Marlowe drámái pedig tovább erősítették ezt a nézetet.

Ettől függetlenül valószínű, hogy ha nem is minden vad pletykának, de a szóbeszédek egy jelentős részének volt alapja. Gavestonra maga Edward is testi-lelki jóbarátjaként hivatkozott. Skóciai számüzetéséből is azért hívta haza, mert a "másik felét" hiányolta. 

Tény, hogy az uralkodásra tökéletesen alkalmatlan volt, apjának I. Edwardnak szöges ellentéte. Férfi létére sok ékszert és díszes ruhákat viselt. Talán örömét lelte abban ha irányítják. Könnyen befolyásolható, bizonytalan személyiség lehetett, akit lenyűgöztek az erős kezű, karizmatikus fiatal férfiak.

 

Mindenki úgy hitte, Gaveston volt a kor leggyűlöltebb embere Angliában, de a Despensereknek rajta is sikerült túltenniük. Edward úgy-ahogy de hallgatott feleségére, amit a két férfi nem nézett jó szemmel. Ők próbáltak volna megszabadulni a királynétól. Mikor az angol-francia ellentétek újra kiéleződtek Edward feleségén állt bosszút. Elkobozta birtokat, átvette a háztartásának irányítását és minden francia szolgálóját bebörtönözte.

Eljött Izabella ideje

Az ellentétek elsimítására a Despenserek javaslata alapján, Izabellát küldték Franciaországba, aki magával vitte 13 éves fiát, a késöbbi III. Edwardot. (Tévesen hitték, hogy így könnyen megszabadulhatnak az asszonytól.) 1325-ben fogadták őket Párizsban. Izabella körül hamar csoportosulni kezdtek az angol emigránsok a Despenserek száműzött ellenfelei. Köztük a legjelentősebb személyiség Roger Mortimer volt. 38 éves, magas, jó képű férfi aki hamar lángra lobbantotta Izabella szívét.

Edward előbb értetlen, majd kétségbe esett, végül dühös levelekkel bombázta IV. Károly francia uralkodót. Egyre csak azt kérdezte, felesége miért nem hajlandó visszatérni az udvarba.

retour_d_isabelle_de_france_en_angleterre.jpg

Izabella fiával angliai partraszállásakor

1326-ban Izabella az angol emigránsok élén sereget szervezett és partra szállt Suffolkban. Táborukba csak úgy özönlöttek Edward és a Despenserek ellenségei. A király állítólag ekkoriban már habzó szájjal dühöngve üvöltötte, hogy ha más fegyvere nem lenne, fogaival tépné szét feleségét. Edward végül kénytelen volt elmenekülni Londonból.

Edward és kegyencei brutális kivégzése

A homoszexuális viszony – amit a pletykák nyilván rendesen kiszíneztek -, az ország állapotának rohamos romlása, a kegyencek rémuralma, a királynő elűzése pattanásig feszítették az angol nemesség indulatait. A menekülő királyt és a kegyeltjeit hamar elfogták. Edward fogságba került, a két férfit pedig halálra ítélték. A képen (balra) a térdeplő Despenserek Izabella bocsánatáért esdekelnek. 

isabela_despensers.jpg

Az idősebb Hugh Despensert előbb felakasztották, majd még élve levágták a kötélről és lefejezték. Testét a kutyák elé dobták. A fiatalabbat előbb szintén a kötélen fojtogatták, mielőtt megfulladt volna a kötélről levágták, fekve lekötözték, még élve nemiszervét levágták és a tűzbe vetették. Hasát felnyitották, beleit a szeme előtt kiemelték (a források szerint csak ekkor tört ki az első üvöltés szájából), majd kezeit levágták, lefejezték és testét felnégyelték.

A főurak arra kötelezték Edwardot, hogy fia javára mondjon le a trónról. Majd kastélyról-kastélyra hurcolták, remélve az alultápláltság és az alváshiány hamarosan végez vele. 1327-ben két nemes rövid időre ugyan kiszabadította a királyt, de hamar újra elfogták. Izabella nem kockáztathatta a polgárháborút, ami bizonyosan kitört volna ha Edward kiszabadul, így bár bizonyíték nincs rá, feltehetőleg ő adott parancsot férje megöletésére.

Pontosan nem tudjuk, hogy mi történt vele, de a legenda szerint a Berkeley kastélyban, 43 évesen érte a vég. Olyan halált szántak neki amilyen életet élt. Lekötözve hasra fektették, végbelébe egy ökörszarvat dugtak majd azon keresztül egy izzó vasrudat helyeztek fel.

Izabella Mortimerrel az oldalán 4 évig volt régens királynő. Mortimernek egyébként felesége volt, aki 12 gyermeket szült neki, de ez egy pillanatig nem zavarta abban, hogy a királynő élettársa legyen. 1327-ben megkoronázták az ifjú III. Edwardot. Edward hamarosan a skótok ellen indult, de csúfos vereséget szenvedett. A kudarcért Mortimert okolták, egyre többen gondolták, hogy a királyi hatalmat bitorolja. Saját embereit ültette a tanácsba, mint egykor II. Edward szeretői, birtokai és címei jelentősen gyarapodtak. Ellenfelei elterjesztették, hogy Izabella királynő várandós, így Mortimer III. Edward király ellen fog törni, hogy saját, még meg nem született fiának biztosítsa a hatalmat.

1330-ban III. Edward 19 évesen megunta Izabella és szeretője uralmát. 24 fegyveressel az éjszaka közepén berontott anyja lakosztályába és foglyul ejtette Mortimert. A parlament bírósága a királyi hatalom bitorlásáért halálra ítélte. 1330. novemberében felakasztották.

Fia Izabellát a Castle Rising-i erődben tartotta fogságban, megfelelő körülmények között. Utazhatott, találkozhatott családtagjaival, egy-egy megbeszélésen is részt vehetett, de a fogság 31 éve mégis eszét vette. Élete vége felé mély vallási buzgalomba menekült, 63 éves korában bekövetkezett halála előtt csatlakozott a klarisszák rendjéhez.

 

 

 

Felhasznált irodalom

  • Hahner Péter - 33 szerelmi háromszög a történelemben, 2016
  • Marita A Panzer - Nők az angol trónon - Anglia királynői és királynéi, 2007
Szólj hozzá

középkor felnégyelés lefejezés Anglia Történelem Franciaország Izabella Mortimer II. Edward nőstényfarkasok Gaveston Despenser I. Edward minden cikk