2017. sze 01.

Grófnőből lett a szegények orvosa az első magyar diplomás nő - Hugonnai Vilma

írta: andeeles
Grófnőből lett a szegények orvosa az első magyar diplomás nő - Hugonnai Vilma

Házassága unalmából a tanulásba menekült. Tudásszomja, a tudományok iránti szeretete és végtelen kitartása tette lehetővé, hogy közel 20 évvel azután, hogy Zürichben lediplomázott itthon is elismerjék, mint az első magyar diplomás doktornő.

promotion_berlin_1899.jpg

Hugonnay (ekkor még ipszilonnal) Vilma 1847. szeptember 20-án szülei ötödik gyermekeként született Nagytétényben. Apja szentgyörgyi gróf Hugonnai Kálmán, anyja tomesti Pánczély Riza volt. A tétényi kastélyban nevelésével házitanító foglalkozott, majd 4 évet töltött Budapesten a Prebstel Mária leánynevelő intézetében, ahol megszerezte az akkoriban a nők számára elérhető legmagasabb iskolai végzettséget.

Egy intézeti iskolatársnője révén ismerkedett meg a nála jóval idősebb Szilassy György báróval, akihez 18 évesen, 1865-ben férjhez ment. Egy évre rá született első gyermekük, György. Sajnos a házasságuk sikertelennek bizonyult, amíg Vilma a pándi birtokuk ügyeit intézte, férje kaszinózott, kártyaadósságot halmozott és folyamatosan csalta feleségét.

hugonnai_copy.jpg

Hugonnai Vilma, 1890.

Vilma a magány elől a könyvekbe menekült. A Szilassy család a pesti könyvkereskedőktől nemcsak könyveket, de magyar és külföldi folyóiratokat egyaránt rendelt, így a ház komoly könyvtárral rendelkezett. A regények helyett inkább a tudományos és az ismeretterjesztő kiadványok érdekelték. A betegápolást és a gyógyászat alapjait is két akkor népszerű orvosi értekezésből, autodidakta módon sajátította el. Mint a földbirtokos neje, gyakran ellátogatott a cselédlakásokba, parasztházakba, a tanultakat az ottani betegeken alkalmazta.

Férje és anyósa sem nézte jó szemmel Vilma különös érdeklődését a tudományok iránt. Egy olyan korban, amikor a női életpálya lehetősége kimerült a családi élet megszervezésében, ki merte jelenteni: ez neki kevés. Figyelemre méltó, hogy kifejezetten az intellektuális elfoglaltság hiányát nehezményezte.

Második gyermekével volt várandós, mikor apósa himlős lett. Az erősen fertőző betegségben szenvedő férfit még saját családja - feleségét is beleértve - sem merte ápolni, egyedül Vilma gondoskodott róla. Segítségével az idős úr felgyógyult és hálából egy ékszer kollekciót ajándékozott neki. Apósát ugyan megmentette, de gyermeke betegen született, a himlő jeleit mutatva három hetes korában elhunyt.

A tragédia ellenére szilárdan elhatározta magát az orvosi pálya mellett. Akkoriban már több lapból is értesült, hogy a zürichi egyetemen női hallgatók is tanulhatnak és megemlítette férjének, hogy ő is örömmel menne. Eltérő vélemények vannak a reakcióról, sokan iszákos, érzéketlen, durva férfiként festették le Szilassy Györgyöt, aki nem csak nem érti, de nem is támogatja felesége ambícióit. Vilma későbbi életrajzában így írt a sorsfordító beszélgetésről:

Azon időben, vagyis 1872-ben szállingóztak a hírek Zürichből illetőleg az ottani nő orvostanhallgatókról, és midőn ismét egyszer felolvasta férjem a napilapból a megfelelő jelentést és én felsóhajtva mondtam »ah a boldogok«, férjem indulatosan kifakadt: »ha oly boldogságnak tarja a tanulást, menjen és tanuljon, én nem állom útját«. »Kezet rá« szóltam, és feléje nyújtottam jobbomat, és ő felcsapott. A magyar ember felcsapása még akkor is, ha elhamarkodásból, ha indulatból történik, azonos a legszentebb esküvel, köztünk is így volt, mert nem történt akadály, hogy még azon a napon bepakoljak, atyámhoz menjek Tétényre férjem kíséretében.

Férje és apja ugyan engedélyt adott a távozásra, de anyagilag nem támogatták terveit. Ékszerei eladásából fedezte svájci utazását és lakhatását. 6 éves fiát a család gondjaira bízta.

Az egyetemi évek

1872 szeptemberében, 25 évesen valóra vált addigi álma, megkezdte tanulmányait a Zürichi Egyetem orvostudományi karán. Eleinte egy hotelben szállt meg, majd az egyetemi pedellus javaslatára átköltözött a Brunsko család panziójába, ahol 8 másik társával együtt béreltek szobákat.

1280px-universitaet_zuerich_1838_1864.jpg

A Zürichi Egyetem főépülete az 1860-as években

A Freitagszeitung-ban olvasta Metta Weimer vegertarianizmust dicsőítő cikkét, aminek hatására lemondott a húsevésről.

Aki valami rendkívülit akar elérni, az elsősorban tanulja meg gyomrát meguralni. Az emberi gyomor a legnagyobb despota, aki megtudja uralni a gyomrát, az ne féljen semmi nehézségtől, az el fogja érni azt, amit elérni sikerült már másnak, eléri azt, amit czélul tűzött ki.

A korban merőben újszerűnek számító diétával nem csak akaraterejét edzette, élettani hatásairól is rendszeresen beszámolt az egyetemen. Úgy hitték, az emberi szervezet nem tud megfelelően működni hús nélkül, fizikailag és szellemileg is leépül az, aki csak növényi eredetű táplálékot fogyaszt. Vilma magán kísérletezve 80 napon át csak gyümölcsöt evett, de a fogyáson kívül más elváltozásról nem tudott beszámolni. Harmadéves korában élettan tanára Ludimar Hermann egy előadáson meg is jegyezte,

Van közöttünk egy élő példa, aki bebizonyította, hogy a kizárólagos növényétrend mellett testileg lelkileg kitűnően érezheti magát az ember.

A bérleti szerződése lejárata után az egyik csoporttársnőjével a Fhönix panzióban béreltek 60 frankért két egymásba nyíló szobát.

Szorgalmasan tanult, továbbra is vegetáriánus ételeket fogyasztott, leginkább tejet, kenyeret és gyümölcsöket, szűkös anyagi kereteiből ezekre telt. Búcsút intett nemesi származása egyik bizonyítékának, nevéből elhagyta az „y” végződést, és Hugonnai alakra váltott.

1879. február 3-án „Das erste Hundert Croupoperations in Zürich" című disszertációja megvédésével sikeresen lediplomázott. A következő másfél évben prof. Rosé sebészeti osztályán segédorvosként dolgozott. Otthoni praxisról álmodott, ezért a svájci állásajánaltokat visszautasította és 1880-ban, hétéves távollét után hazatért.

Harc a diplomáért

Diplomájának elismertetése rendkívüli akadályokba ütközött. 1881. március 31-én letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát. 1882 májusában kérte először orvosi oklevelének elismerését a budapesti orvosi kar tanári testületétől. A testület támogatta a nosztrifikációt (honosítást) de a rendkívüli kérést jóváhagyásra Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjesztették fel, aki megtagadta a honosítást.

Vilma rettentő csalódott volt.

Megvallom, az ambíció hozott hazámba vissza! Kecsegtetett a remény, hogy azt, amit más nő, más országban kitudott vívni, kifogom én is hazámban, vívhatni. Magyar nő vagyok, mi sem természetesebb annál, mint hogy hazámban óhajtottam letelepedni. Hol remélhet a polgár szívélyes fogadtatást, ha nem hazájában?...

 Két alkalommal volt audiencián Trefortnál de nem tudta meggyőzni, a miniszter szerint;

A nők felforgatnák az államot, ha a tudományos téren egyenjogúsítanánk a férfiakkal.

Vilma értetlenül állt a kijelentéssel szemben. Próbálta győzködni Trefortot, hogy Svájcot se döntötték romba a tanult nők.

Micsoda alapokon nyugodnék az az állam, melyet egynehány intelligens nő felforgathatna? Szégyelném, ha ilyen államnak volnék a gyermeke.

A miniszter továbbra is csak az érvényben levő törvényekre tudott hivatkozni, azok értelmében egy nő sem folytathat egyetemi tanulmányokat, így nem kaphat diplomát sem. Felesleges azon tépelődni, hogy tanulmányait nem itt végezte, a nem akkor is nemet jelent. Áthidaló megoldásként javasolta, hogy praktizáljon úgy, mintha 10 diploma lenne a kezében, se az állam, se a hatóság nem fogja zargatni. Vilma ezt nem fogadta el. Látva a nő elszántságát, Trefort igyekezett neki segédorvosi állást szerezni, de sajnos ezt a posztot csakis hazánkban graduált orvos láthatta el, ha Vilma hivatalos keretek között szeretett volna dolgozni, azt egyedül szülésznőként tehette meg.

Sértettnek és megalázottnak érezte magát. A szülésznői vizsgát ugyan letette, de többször hangsúlyozta, hogy a szülésznő egyedüli feladata a köldökzsinór elvágása és az újszülött tisztán tartása. Ezt a legegyszerűbb parasztasszony is megteheti, ő ennél többre lenne képes. Bántotta, hogy nem ismerik el a tudását, csak azért mert néhány férfit kellemetlenül érinthet egy női orvos gondolata.

Fontos megemlíteni, hogy a szakma jelentős része Vilma mellett állt. Az orvosok többsége haladó szellemben gondolkodott. Eddig is ápoló- és műtősnők sokaságával dolgoztak együtt, pontosan tudták, hogy a hölgyek ügyes kezűek, jó megfigyelők és kifogástalanul bánnak a betegekkel.

1883-ban megírta „A nők munkaköre” című értekezését, melyben a munka és a családi élet harmóniáját hirdeti és az iskolai reformok fontosságát hangsúlyozza.

A női iskoláknak egyenlőeknek kell lenni a férfi iskolákkal. Nincs jobban elhelyezett tőke, mint az, amely iskolákban fekszik. Más ott a családi élet, ahol a jó szívhez, a jó akarathoz még művelt én is párosult!

1883 telén Trefort fülébe jutott, hogy Vilma egy ismerősének 3 éve gyógyíthatatlan beteg kislányát 3 hónap alatt talpra állította. Magához kérette és próbálta rábeszélni, más formában nyújtsa be kérvényét, akkor majd pozitív elbírálásban lesz része, de a nők számára precedenst továbbra se akar teremteni. Vilma megköszönte a jóindulatát, de még mindig a törvényes úthoz ragaszkodott.

Az én kardom a tudomány, az én pajzsom a munka; kardomba dőlök, melytől megfosztani csak a tényleges halál fog, használni fogom a pajzsom ott, ahol tért kiérdemelhetek!

Szilassyval kötött házassága romokban hevert. Már nem együtt, csak egymás mellett éltek, a férfi ugyan próbálta helyre hozni a kapcsolatot, de Vilma szerint annyira távol állt a világnézetük, gondolkodásmódjuk, hogy felesleges rabolniuk egymás idejét. 1884-ben 42 évesen törvényesen elvált férjétől.

Még ebben az évben lefordította dr. Délacoux professzor Az ó- és újkor bábái című, francia nyelven megjelent munkáját. A fordítás egy része a Magyar Bábakalauzban is megjelent, a bábák munkájának fontosságát kiemelve világít rá a szakma akkori hiányosságaira.

Három évvel később dr. Wartha Vince műegyetemi tanár felesége lesz. 1888-ban megszületik kislányuk, Vilma. Férje kérésére szülésznői praxisát felfüggeszti, az orvostudomány elméleti kérdéseivel foglalkozik.

1890-ben a magyar nőnevelés élharcosa, Veres Pálné kérte fel, hogy egészségtant tanítson az Országos Nőképző Egyesület iskolájában. Hat éven át tartott előadásokat a ragályos betegségekről, gyermek- és betegápolásról, gyermeknevelésről.

1891 júniusában állami orvosi állást ajánlottak neki Boszniában. A muszlim nőknek tiltja a Korán, hogy férjén kívül más férfi előtt hiányos öltözékben mutatkozzon, ezért férfi orvos nem kezelheti. Vilma visszautasította a felkérést, továbbra is hazájában szeretett volna törvényesen praktizálni.

1894-ben a Szabad Lyceum Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alelnökévé választották. Még ebben az évben a Mária Dorottya Egyesület memorandumot terjesztett be Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszterhez, aki felkérte a budapesti orvosi kar tanárait, hogy döntsenek, megnyitják-e az orvosi pályát a nők előtt. A válasz igen volt, így az 1895. évi Királyi Rezolúció megengedte a nőknek, hogy tanulmányokat folytassanak a filozófiai, orvosi és a gyógyszerészeti karokon. Megkezdődött a külföldi diplomák honosítása is.

Vilmának a honosításhoz három szigorlatot kellett teljesítenie. Éppen az utolsó szigorlatára készült mikor férjét, mint az egyetem rektorát Bécsbe hívatták uralkodói audienciára. Mikor Ferenc József értesült Vilma távolmaradásának okáról a következőket mondta:

Örülök, hogy a grófnő lesz az első magyar orvosnő, de ugyebár praktizálni is fog, mert a tudományoknak csak akkor van becse, ha azt a gyakorlatban is értékesítik.

1897. május 14-én Hugonnai Vilmát 50 éves korában, 18 évvel svájci diplomájának megszerzése után az első magyar női orvosdoktorrá avatták Budapesten.

hugonai.jpg

Hugonnai Vilma 1900-ban

Belgyógyász praxisba kezd, több családnak háziorvosa, környékbelieket, ambuláns betegeket lát el, konzíliumokra jár. Betegeiről részletes feljegyzéseket vezet, ebből tudjuk, hogy válogatás nélkül mindenkit kezelt, a köszörűsöktől kezdve a honvédeken át a cselédlányokig, páciensei között több nagybirtokos neje, grófnő is szerepelt. Sok esetben látható jelölés a noteszeiben, miszerint a betegtől honoráriumot nem kért.

Wartha Vince büszke felesége eredményeire, bár eleinte féltette a praxistól és remélte, hogy a diploma átvétele után is elméleti kérdésekkel foglalkozik majd. Vilma kérése és Ferenc József szavai egyaránt hatottak, szabadon hagyta dolgozni asszonyát, gyakran késő este is kikelt az ágyból, hogy betegeihez kísérje.

1899-ben több hónapos sajtóvitát vívott dr. Pap Samu országgyűlési képviselővel a nők szellemi pályákon való részvételéről. Vilma rémképekkel takargatott önzésnek nevezi Pap kijelentését, miszerint a tanulás következménye, hogy a nők fokozatosan elveszítik nőiességüket és „definiálhatatlan lényekké" lesznek.

1907-ben lefordította dr. Fischer Dückelmann Anna „A nő mint háziorvos” című munkáját. Célja, hogy a lehető legtöbb asszony babonamentes egészségügyi ismeretekkel rendelkezzen a terhesség, szülés, beteg- és gyermekápolás kapcsán.

Dr. Fischer Dückelmann könyve 1900-ban jelent meg németül, másfél év alatt százezer példányban kelt el. 1905-ben 9 nyelve fordították le és további háromszázezer példányt értékesítettek.

1908-ban lánya a kis Vilma 10 évesen tüdővészben elhunyt. Férje, Vince Parkinson kórban szenved, tünetei egyre súlyosabbak. 1914 júliusában ő is távozott az élők sorából. Halála utána 8 nappal kitört az első világháború.

Vilma 67 évesen végezte el a dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor által vezetett hadisebészeti tanfolyamot, a sérültek kezelése mellett segített megszervezni az ellátás folyamatosságát is. Munkájáért 1915-ben hadiszalagos kitüntetésben részesült.

hugonnay_vilma_katonaorvosi_diszoklevele_1915.jpg

Hugonnai Vilma katonaorvosi díszoklevele

Élete utolsó éveit egyedül töltötte, betegeket már csak az otthonában fogadott, házhoz nem járt. 1922. március 25-én szívinfarktus okozta halálát. Életéről egyetlen akkori orvosi szaklap sem emlékezett meg. A következő 60 évben a Rákoskeresztúri temető egy gazos sírjában pihent, 1980-ban hamvait a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonba helyezték örök nyugalomra, férje mellé.

hugonnai_vilma_sirhely.jpg

Férjével közös sírhelyük a Nemzeti Pantheonban

Nevét több iskola és szobor őrzi, utolsó lakhelyén, a budapesti Bíró Lajos utca 41. számú épületén emléktáblát  állítottak neki. Pándon utcát neveztek el róla, Nagytétényben rendszeresen rendeznek Hugonnai napokat. Életéről romantikus lányregény és színdarab is készült. A Semmelweis Egyetem a 45 év alatti női kutatók elismerésére adja át minden évben a Hugonnai Vilma emlékérmet.

 

 

 

A borítóképen Elsa Neumanns, az első doktorkisasszony amint átveszi diplomáját a Humboldt Egyetemen, 1899. Berlin

Felhasznált irodalom

  • Dr. Katona Ibolya - Az első magyar orvosnő, Orvostörténeti Közlemények, 1956.
  • Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár - Hugonnai Vilma önéletrajz, jegyzetek
  • Jobst Ágnes - A női szerepek határátlépésének értelmezése az első magyar orvosnőről szóló narratívákban
Szólj hozzá

Tudomány Nagytétény első nő nőstényfarkasok Hugonnai Vilma Szilassy Gyorgy minden cikk