Mindenki tudja, őt hagyta el VIII. Henrik Boleyn Anna kedvéért, de azt már kevesebben, hogyan került Katalin az angol udvarba. Mi történt vele abban a 6 évben, mikor fiatal első férje már meghalt, de még nem volt Henrik felesége? Milyen nehézségek árán sikerült elrendezni házasságukat?

Aragóniai Katalin 1485. december 16-án született Spanyolországban. Szülei a spanyol történelem egyik legjelentősebb uralkodói; Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd. Anyja erős egyéniség volt, királynő és hadvezér egyszemélyben. (Izabella terhessége idején a mórok elleni hadjáratban vett részt, emiatt Katalinnak végül a toledói érsek kastélyában adott életet.) Apja kiváló politikus és stratéga. (Híres volt ivászatáról és szeretőiről is.)

Katalin szigorú katolikus nevelésben részesült. A Biblia ismerete mellett klasszikus irodalmi műveket olvasott és folyékonyan beszélt latinul is. Anyja külön figyelmet fordított arra, hogy megtanuljon főzni, sütni, szőni és varrni. Vagyis a háztartás vezetésének alapjait is elsajátította. Arra készítették fel, hogy mindig kötelességtudó, hűséges és engedelmes legyen, illetve minél több gyermeket hoz világra.

Szülei nagy hatással voltak Katalinra. Anyjától örökölte szorgalmát és józan vallásosságát. Apjától kitartását és túlélőképességét. Tőle vette át franciaellenes nézeteit is.

Miért éppen Artúr herceg?

Ferdinánd gyermekeit Európa legnagyobb családjaiba kívánta beházasítani. Első gyermekét Izabellát a portugál királyhoz adták. Második lányát Johannát I. (Szép) Fülöp ausztriai főherceghez. (Férje halála után, akit a pletykák szerint apósa, Ferdinánd mérgezett meg, Johanna két éven át, éjjeli menetben hordoztatta Fülöp koporsóját templomról-templomra, gyakran mellé feküdt és csókolgatta a halottat. Emiatt kapta az őrült Johanna nevet.) Mária lányát a skót királynak szánta, végül nővére Izabella 18 évesen bekövetkezett halála után, Mária lett a portugál király második felesége. Egyetlen fiúk János, a spanyol trón várományosa. Katalint, a legfiatalabbat az angoloknak ígérték. Anglia nem volt nagy befolyással bíró ország, de kikötőik és francia ellenességük miatt megfelelő szövetségesnek találták.

Ferdinád megállapodott VII. Henrikkel, első fia, a trónörökös Artúr és Katalin jegyességéről. Ekkor Katalin 3 éves volt. Innentől tudatosan is leendő angol királynőnek nevelték.

Aragóniai Katalin 11 évesen, Juan de Flandes festménye, 1496.

1496-ban Katalin tizennégy éves lett, így megkezdődtek a tárgyalások a hivatalos eljegyzésről. 1498. augusztusában, Woodstockban Artúrt és Katalint hivatalosan is eljegyezték. 1499. május 19-én, jelképes házasságot kötöttek. A pár helyett megbízottak voltak jelen. Ezt még egy távházassági szertartás követte, Fülöp kérésének megfelelően. VII. Henrik Artúr herceg betegségére hivatkozva folyamatosan halogatta a frigyet, amit a spanyol uralkodó nem nézett jó szemmel. Valójában még az első megállapodás egyike szerint, a házasság feltétele, hogy a Tudorok biztosítsák országukban uralmukat. (VII. Henrik a csatatéren szerezte koronáját, uralkodása alatt több ellene irányuló felkelés is történt.) Végül megegyeztek, hogy Katalin 16. születésnapja után indul Angliába.

1501. november 12-én Katalin megérkezett Londonba. Jövendőbeli férje és apósa napokkal korábban már elémentek. Állítólag VII. Henrik nem győzte kivárni, hogy megtekinthesse menye valóban olyan szép és művelt mint amilyennek mondják. Katalinnak hófehér bőre, hosszúkás arca és aranyszőke haja volt. Termete ugyan alacsony, de Artúr hercegnél így is egy fejjel magasabb volt. Hangja szokatlanul mély és tiszteletet parancsoló volt. Észnek sem volt híján, ékezésekor meg is jegyezték, hogy

olyan csiszolt elméről tett tanúbizonyságot… amelynek alig akadt komoly vetélytársa a királynék között.

Az esküvőt 1501. november 14-én tartották meg a Szent Pál-székesegyházban. Az akkor 10 éves Henrik herceg (kesöbbi VIII. Henrik) kísérte az oltárhoz. A híresen fukar VII. Henrik meglepő módon minden pompát biztosított a mennyegzőhöz, pedig Izabella királyné korábban kikötötte, hogy lánya fogadtatása szerény legyen. Az esküvő utáni nászéjszakán történtek késöbb perdöntővé váltak VIII. Henrik és Katalin válásakor. Nagyjából biztosak lehetünk benne, hogy aznap éjjel valóban nem történt semmi. A válás ügyét tárgyaló pápai legátus előtt Katalin azt mondta, Artúrral csupán hét alkalommal osztotta meg ágyát, azonban egyszer sem „ismerte meg” őt.

Artúr herceg és Katalin ábrázolása egy korabeli faliszőnyegen

1502. tavaszán járvány, az "izzadás"-ként ismert kór söpört végig Anglián, Katalin és Artúr is megbetegedtek. Április 2-án Artúr meghalt, így Katalin 16 évesen alig 5 hónap házasság után özvegy lett. A herceget három héttel később temették el, a worecesteri székesegyházban.

Artúr herceg halála a  trónöröklésben nem okozott problémát, ott volt még Henrik herceg, Margit és Mária. Továbbá anyjuk Yorki Erzsébet is képes volt még szülni. A fejtörést Katalin jelentette. VII. Henrik nem akarta visszaadni a spanyoloktól kapott igen komoly összegű hozományt. Így adta magát az ötlet, hogy jegyezzék el Henriket Katalinnal, de Henrik még csak tizenegy éves volt, legalább három évet kellene várni az esküvővel, ezidő alatt viszont VII. Henrik nem kívánta eltartani menyét.

Ferdinánd az új jegyességet támogatta, hiányában kérte azonnal küldjék haza a lányát, hozományával együtt. Közben Henrik felesége, Yorki Erzsébet meghalt. Henrikben felmerült az is, ő fogja elvenni Katalint, de Ferdinánd ezt hevesen ellenezte. Végül 1503-ban megállapodtak, Henrik herceg elveheti bátyja özvegyét. A pápai jóváhagyást is megkapták.

Az özvegy Katalin, 16 évesen

Katalint persze senki nem kérdezte. Se azt hogyan érintette férje halála, se azt, hogy kíván e hozzámenni annak öccséhez. Apja és apósa mindenről a feje fölött döntöttek, mialatt ő kénytelen volt saját pénzéből eltartani magát és udvarát. (Apja ravaszan a hozománya egy részét nem pénzben, hanem ékszerekben adta át Katalinnak. VII. Henrik többször jelezte, hogy emiatt szerinte a hozomány teljes összegét nem fizették ki a spanyolok. Ezért a házassága pár hónapját leszámítva a király Katalin tartózkodásának költségeit egyáltalán nem vagy csak alig fedezte.)

Egy évvel kesöbb elhunyt Katalin anyja, Izabella királyné. Így a spanyolok befolyása meggyengült, a királyság újra két részre szakadt. VII. Henrik már nem tekintett erős szövetségesként a spanyolokra, ezért gyermekeit inkább a Habsburgokoz akarta beházasítani. Katalin nővére Johanna ekkor érkezett Angliába férjével, I. (Szép) Fülöppel. Anyja és nővére halála után Johanna volt Kasztília törvényes örököse, Férje azon mesterkedett, hogy megszerezze magának Ferdinándtól Aragóniát is és ezzel a teljes spanyol birodalom ura lehessen. VII. Henrik kész volt támogatni Fülöpöt egy esetleges háborúban. Katalin szerencséjére Fülöp hamarosan meghalt, Johanna elméje pedig elködösült. Így a háborúból nem lett semmi.

1506-ra Katalin önpusztító vallásosságba menekült. 4 éve élt magányosan, bezárva, csak nagy ritkán volt lehetősége emberekkel találkozni. Spanyol tanítója, nevelőnője és gyóntatója is elhagyta az ifjú hercegnőt. Örökös pénzhiánnyal küzdött, ékszerei jelentős részét már eladta, többször megesett, hogy enni valóra se telt neki, ezért igyekezett kíséretként VII. Henrik udvartartását követni, így került közelebbi kapcsolatba az ifjú Henrikkel és Margit hercegnővel. (Néhány havonta volt alkalmuk találkozni.)

VII. Henrik 50 éves kora körül

Ugyanebben az évben, 21 évesen megelégeli helyzetét. Közli VII. Henrikkel, hogy hozzá akar menni a fiához Henrik herceghez. Apjának is levelet ír, melyben sanyarú helyzetére való tekintettel segítséget kér. Ferdinánd pénzt, egy új gyóntatót és egy spanyol udvarhölgyet küld lányának, valamint új spanyol követet az angol udvarba. Az új követ feladata, hogy mielőbb intézze el Katalin házasságkötését, sikertelenség esetén pedig azonnal vigye haza Spanyolországba a hozományával együtt.

1509-ben Katalin ismét levelet ír. A házasságot még mindig nem sikerült tető alá hozzni, már nem bírja tovább VII. Henrik sanyargatását, szeretne haza menni Spanyolországba. Pár hét múlva holmijainak hazaszállításáról intézkedtek éppen, mikor hírül hozzák, 52 évesen VII. Henrik meghalt.

Katalin az 1510-es évek környékén, XVIII. századi metszeten

Pár héttel kesöbb VIII. Henrik hatalmas pompa közepette feleségül vette Aragóniai Katalint. Állítólag apja halálos ágyán kérte erre Henriket. Valójában ha Katalint engedik elmenni, mindenképpen ki kellett volna fizetnie Angliának a hozomány összegét. A tanács ezt nem támogatta, annak ellenére, hogy telt volna rá. Artúr halála után, apja Henriket is fogolyként tartotta, folyamatosan őrizte. Katalinon és lánytestvérein kívűl nem is találkozott más nőkkel.

Az ifjú párt Anglia szerte hatalmas örömmel köszöntötték. Mourus Tamás így ír koronázásuk napjáról;

Ez a nap rabszolgaságunk vége, szabadságunknak forrása; a szomorúság vége, kezdete az örömnek.

A párnak fényes jövőt jósoltak. Henrik tizennyolc évesen még magas, jóképű, edzett, tettre kész férfi volt. Katalin nagyon szép és művelt fiatal (huszonhárom éves) hölgy. Thomas Wolsey feltűnéséig Katalin volt Henrik legfőbb tanácsadója. Fiaik ugyan születtek de egyetlen életben maradt gyermekük Mária hercegnő volt. Katalinon egyre jobban úrrá lett a vallási buzgalom, remélte, hogy zarándoklatokkal és imádsággal elérheti, hogy fia szülessen. Házasságuk első 15 éve békésen és aránylag boldogan telt. Feleségként szó nélkül tűrte, hogy a királynak itt-ott akadnak szeretői, de sajnos nem ismerte fel a veszélyt melyet Boleyn Anna feltünése jelentett. Róla bővebben itt olvashattok.

Felhasznált irodalom:

• Antonia Frazer - VIII. Henrik hat felesége, 1997
• Marita A Panzer - Nők az angol trónon - Anglia királynői és királynéi, 2007
• Henry Hamilton - VIII. Henrik magánélete, 2000
• http://index.hu/tudomany/tortenelem/2015/03/29/mi_lehetett_az_izzados_kor/